FELHŐFORRADALOM

Gyakran halljuk a mondást: „A XXI. század olaja az adat”, amivel, valószínűleg a vállalatok többsége egyetért, hiszen a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges adatok, információk nélkül nem tudnának működni.
Ez különösen igaz akkor, ha valamilyen katasztrófa, vagy nem várt esemény kapcsán nem állnak rendelkezésre a vállalat fontos, mindennapi folyamataiban használt adatok.

Erre az esetre nyújt megoldást az üzletmenet-folytonossági rendszer bevezetése és működtetése.

A kiskerti zöldségek árusításához vagy a golfpálya füvének karbantartásához nem feltétlenül szükséges informatikai eszközök használata, de rengeteg nagyvállalati és KKV szektorban szolgáltató, termelő cég működése, informatikai rendszereik hiányában akár teljesen leállhat.

Persze ahhoz, hogy az adatok rendelkezésre álljanak, az azokat tartalmazó és működtető erőforrásoknak is biztosítani kell a folyamatos működését.
Ez jellemzően két tényezőből áll:

• Az adatok mentéséből
• Az adatokat megvalósító környezetből

Az „őskorban” a mentéseket szalagos adathordozókra másolták a nap végén, majd egy páncélszekrényben tárolták őket.
Persze ekkor a szalag könnyen sérült, a páncélszekrényhez lehet, hogy a használónak nem volt kulcsa, kevés volt a hely vagy éppen rengeteg szalagra volt szükség.
Ahogy fejlődött a világ, úgy fejlődött az adatok tárolása, működtetése is.
A manapság is sok helyen használt alkalmazások, mint például a másodlagos szerver kiépítése, a használt erőforrások tükrözése megoldást jelent a nem várt események során bekövetkezett működési leállás rövidebb időn belüli folytatására, ez azonban sokszor rendkívül nagy és aránytalan anyagi terhet róhat a vállalatokra. A KKV szektorban pedig megfizethetetlen, ezért a kockázattal nem arányos védelemnek titulálják, vagyis bevállalják egy esetleges leállás kockázatát.

A felhőalapú rendszerekre való átállás ugyanakkor sok szempontból nyújt kényelmet és kevesebb anyagi ráfordítást, mint a korábbi megoldások. 

Mára elértünk oda, hogy számos irodaházból eltűntek a szerverszobák, az üzletmenet-folytonossági rendszerekben általánossá váltak a felhőszolgáltatások nyújtotta megoldások.
Tulajdonképpen, miután nincs „vasunk”, de még szerverszobánk sem, így nem szükséges informatikai katasztrófa-elhárítási terveket készítenünk. Korábban – és persze számos helyen még most is, ahol nem a felhő a teljes infrastruktúrára a megoldás – ezekben az ún. DR (disaster recovery – katasztrófa-helyreállítási terv) tervekben jelenítettük meg egy-egy infrastruktúra leállása után a helyreállítás folyamatát.

A felhőbe költözés hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá, végső soron jövedelmezőbbé teheti a vállalatokat.   

A SaaS (Software-as-a-Service) és IaaS (Infrastructure-as-a-Service) modellek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az informatikai és adatkezelési funkcióik jelentős részét „alvállalkozásba” szervezzék ki.
A lemezkapacitástól a biztonságos hozzáférésig mindenről a felhőszolgáltató gondoskodik – hozzátéve, hogy a végső felelősség mindig az ügyfélnél marad, ezért megfelelő védelmi intézkedéseket és bizonyosságszerzési módszereket kell bevezetnünk.

Az üzletmenet-folytonossági rendszer kialakításakor miután a kiszervezés és a felhőbe költözés megtörtént, a vállalatok sokszor megnyugszanak, abban a hamis tudatban élnek, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy megoldottá vált a teljes üzletmenet-folytonossági megoldásuk.
Elképzelhető, hogy ez így van, de ez a ritkább eset.

Ahhoz, hogy egy vállalkozást a felhőrendszerekbe helyezzenek át, fel kell mérni, hogy a választott szolgáltató milyen módon járul hozzá a vállalat ellenállóképességéhez.
Fontos felismerni, hogy a felhőszolgáltatók az általuk kínált támogatás szintjén jelentősen eltérnek. Például egyesek csak az üzletmenet-folytonossági tervek végrehajtását felügyelik, mások a terveket végre is hajthatják.

Összességében azonban a felhőszolgáltatások jelentősen fokozhatják a vállalat ellenállóképességét, amennyiben az igénybe vett szolgáltatásokat nagyon alapos, átgondolt, a vállalkozásra szabott tervezés előzi meg.